A 2021-es hiányhoz képest négyszer nagyobb, több mint 85 milliárdos hiányt halmoztak fel az Egyesült Államok költségvetésében. A bevételek is visszaestek, így a republikánus többségű képviselőház erősen szorongathatja Joe Biden adminisztrációját, hogy átvigye akaratát.
Decemberben alig valamivel maradt 1600 milliárd forint felett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Csak az év utolsó hónapjában több mint 470 milliárd forintot költött el a kormány. Így érthető, hogy amellett, hogy idén februárban majdnem 960 millió dollárnyi, majd novemberben 1,15 milliárdnyi dollárkötvény jár le, miért kezdte egy 4,25 milliárd dolláros kibocsátással az évet az ÁKK.
Az év utolsó hónapjában ismét rendesen kilyukadt a költségvetés: csak decemberben 1287 milliárd forintos mínuszt termelt a büdzsé. Így az egész éves pénzforgalmi hiány 4753 milliárd forint lett, ami jelentősen meghaladja az eredeti előirányzatot. Ez a hiányelszállás úgy jött össze, hogy év közben a kormány végrehajtott egy jelentős költségvetési kiigazítást, benne a különadók emelésével.
Az iráni autógyártás az ország egy kiemelkedően fontos ágazata, azonban ide is begyűrűznek az országot érintő problémák. Bár az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, a külföldi import tilalmára volt eddig szükség, hogy működni tudjon az autóipar. Mostanában azonban két irányból is fontos változások várhatóak: az exportot illetően Oroszország lesz az új piac, az importot illetően pedig dél-koreai autók behozatala és kínai autók helyi gyártása várható - írja a Haaretz.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
A boszniai Szerb Köztársaság 110 millió eurós hitelt vesz fel a magyar Exim Banktól - jelentette pénteken a boszniai média a Reuters tudósítása szerint.
A kormány már gőzerővel dolgozik a 2023-as költségvetésről szóló törvény rendeleti úton történő módosítására, egy csütörtök esti rendeletével lényegében ennek ágyazott meg.
Az orosz pénzügyminiszter azzal számol, hogy az idén a költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 2 százaléka lesz az eddig becsült 0,9 százalék helyett és jövőre is 2 százalékos GDP-arányos hiány várható.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Húsbavágó inflációt tapasztalnak Magyarország és Európa többi országának lakosai, az emelkedő árak visszavetik a fogyasztást. A vállalatok számára is fájdalmas az infláció, a költségek emelkedésén túl megnehezíti a tervezést, bizonytalanná teszi a kilátásokat. Az árstabilitás elérése mindenkinek az érdeke, nehéz elképzelni, hogy az ilyen magas inflációnak van pozitív hatása is. Pedig van: az árak ilyen szintű emelkedése elinflálja az adósságot, ez pedig a koronavírus-válságban jócskán eladósodott országok számára kapóra jön. Persze csak akkor, ha tényleg érvényesül ez az elméleti közgazdasági összefüggés a gyakorlatban is.
A napokban látott napvilágot a Pénzügyminisztérium előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának tervezete, amelyet szokatlan módon társadalmi egyeztetésre is felkínált a tárca. Élnék a lehetőséggel.
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány? A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…
A 2021-es központi költségvetés végrehajtása megfelelt az előírásoknak, a zárszámadási törvényjavaslat a jogszabályoknak megfelelően készült el, az államadósság a törvényi követelményekkel összhangban alakult - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön.
Elkészült az új ukrán költségvetés, amelyben a 2023-as kiadások felére nincs fedezet. Jelentős reményeket fűznek az állami vagyon kiárusításához, valamint számos megszorítás közepette megpróbálja az ukrán állam a háborúhoz szükséges összeget is előállítani. Itt vannak a részletek a költségvetéssel és a privatizációval kapcsolatban.
A magyar gazdaságpolitikát, illetve a gazdasági populizmust bírálta legfrissebb blogposztjában Zsiday Viktor a Citadella Alap portfóliókezelője. A befektetési szakember szerint a kormány ugyan rövidtávú megoldásokat talál az egyes problémákra, de ennek mindig vannak elszenvedői és végeredményként a jövőt éljük fel. Zárógondolatai között Zsiday azt írja, ha ezen az úton haladunk, akkor nem Ausztriát, hanem Bulgáriát fogjuk előbb utolérni.
Az ukrán kommunikációs és területfejlesztésért felelős minisztérium miniszterhelyettese, Ihor Korhovij Kassán az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUSDR) a 11. éves fórumán adott interjút a Portfolionak, amelyben Kárpátalja helyzete, az oroszoktól visszaszerzett területeken az élet nehézségei, az ukrán költségvetési hiány és Ukrajna stratégiai exportágazatainak a helyzete is szóba került.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
